A fogyasztó védelmét több jogág tartalmazza:
-    a polgári jog (pl. a tisztességtelen szerződés kikötések tilalma; a termékfelelősség; a fogyasztók megtévesztésének tilalma; a minőségvédelem jogi intézményei: kellékszavatosság, a jótállás, a minőség tanúsításával kapcsolatos szerződéses kikötések),
-    a kereskedelmi jog (pl. a vásárlók tájékoztatásának kötelezettsége; új gyártmányok megelőző minőségvizsgálata),
-    a büntetőjog (pl. rossz minőségű termékek forgalomba hozatala, minőség hamis tanúsítása, hamis termékjelzés, a fogyasztó megtévesztése, a vásárlók megkárosítása),
-    a szabálysértési jog (pl. árdrágítás, az árellenőrzés megakadályozása),
-    a közigazgatási jog (piacfelügyelet, versenyfelügyelet, bankfelügyelet, biztosításfelügyelet).

Tájékoztatás és információ

A tájékoztatási kötelezettséget a polgári jog az együttműködési kötelezettség részeként szabályozza.

A belkereskedelmi törvény rendelkezik arról, hogy
-    a vásárlókat tájékoztatni kell az őket megillető jogokról,
-    a megvásárolható áruk ismérveiről (megfelelő tájékoztatással el nem látott áru nem hozható forgalomba).

A fogyasztói tájékoztatás fő eszköze a magyar szabvány.

Egyéb tájékoztatási formák:
-    az összehasonlító áruteszt,
-    a tájékoztató címkézési rendszer,
-    az áruk megkülönböztető minőségi jele (Kiváló Áruk Fóruma – KÁF),
-    a környezetvédelmi címkézési rendszer,
-    a reklám.

A termék és szolgáltatás minőségének és biztonságának védelme

A termék és szolgáltatás minőségének védelmét a szavatosság és a jótállás, biztonságának védelmét a termékfelelősség intézménye biztosítja.

Ellenőrző kérdések

1. Hogyan jár el a fogyasztó a termék, ill. szolgáltatás megvásárlásánál?
2. Mi a célja a fogyasztóvédelemnek?
3. Függetleníthető-e a fogyasztóvédelmi jogalkotás az EU keretében végbemenő jogegységesítési törekvésektől?
4. Melyek a magyar fogyasztói jogvédelem eszközei?