Tökéletes verseny, azaz tökéletes versenyző piac az a piaci forma, amelyben a  piaci tényezők a szereplők számára külső adottságok, tehát nincs olyan szereplő, amely egyéni döntéseivel képes lenne befolyásolni a piaci árat, az összkínálatot, összkeresletet, más szereplők be- és kilépését az adott termék piacán.

Ha sok apró vállalkozás és mamutcégek együtt alkotják a piacot, akkor „nem tökéletes” a verseny. Szélsőséges eset, amikor egyetlen eladó vagy egyetlen vevő van a piacon.  Ekkor beszélünk tiszta monopóliumról.

A leggyakoribb azonban a kettő között valamely átmeneti forma kialakulása.

Az elmondottak alapján a következő piaci formák képzelhetők el:

Piaci formák

A tökéletesen versenyző, más néven kompetitív piac jellemzői:

-    homogén termékpiac
-    sok „kis” eladó és sok „kis” vevő van, ami azt jelenti, hogy az adott piaci ár mellett bármennyi terméket eladhat az egyes cég anélkül, hogy kínálata rövid távon befolyásolná a piaci árat,
-    a piac szereplői árelfogadók,
-    szabad a ki- és a belépés az egyes piacokon,
-    a vevők és az eladók tökéletes informáltsággal rendelkeznek a költsé-gekről, az árakról, a technológiáról, illetve akadálytalanul hozzájuthatnak bármelyikhez.

Nem tökéletesen versenyző piac

A piac tökéletlenségei több forrásból táplálkoznak, elsősorban:

-    a piaci ki- és belépések szabadsága egyre inkább korlátozódott,
-    a termékdifferenciálódás is egyre erőteljesebbé vált az idők során,
-    a műszaki fejlődés az optimális üzemméret bővülését hozta magával (bár iparáganként eltérő mértékben).

A verseny tökéletlenné válása bekövetkezhet:

-    költség oldalról (a cég optimális üzemmérete közel került a teljes piaci kereslet szintjéhez, vagy akár le is „fedte” azt),
-    jogi oldalról szabadalmakkal, különleges eljárásokkal való kizárólagos rendelkezés, valamely közüzemi szolgáltatás kizárólagos jogának megszerzése stb.
-    termékoldalról (ha az optimális üzemméret el is marad az iparági kereslethez képest) a piac egy „szeletén” speciális szolgáltatásokkal, adott márkával és minőséggel meghatározó szerepet vív ki magának egy vállalat,
-    a vállalatok közötti megegyezésekkel (centralizáció),
-    a monopol helyzet abból is adódhat, hogy egyetlen cég birtokolja egy alapvető inputtényező teljes kínálatát (pl. bauxit piac),
-    vevői oldalról egyetlen vevő uralja a piacot.

A fentebb felsorolt tényezők, amelyek a nem kompetitív piac sajátosságai, többféle piaci szerkezetet is kialakíthatnak.

Monopólium

Monopóliumnak nevezzük, amikor egy cég termelése lefedi egy termék teljes piaci keresletét, így még a potenciális versenytársakat is kizárja az említett területről.

A kompetitív és monopolista piacot összevetve, egy fontos különbségre azonnal felfigyelhetünk. Míg egy kompetitív cég árelfogadó, rövidtávú döntéseivel az árakra nem gyakorol hatást, egy monopol helyzetben lévő cég minden kibocsátással kapcsolatos döntése – rövid távon is – hatással van a mindenkori piaci árra.

Míg egy kompetitív cég (bármekkora legyen is a kibocsátása) az adott piaci áron értékesíthet minden újabb egységnyi terméket, addig ha egy monopol helyzetben lévő cég növeli kibocsátását, akkor számolnia kell azzal, hogy ilyen mennyiség már csak alacsonyabb áron értékesíthető a piacon. Az összbevétele kezdetben tehát növekvő, majd eléri maximumát, ezt követően pedig csökkenni fog. A monopolista cégnek tehát rövidtávon is számolnia kell, kibocsátásának az árakra gyakorolt hatásával. Míg a kompetitív cég minden újabb egységnyi termék eladásából, az érvényben lévő piaci árnak megfelelő, többletbevételhez jut, a monopolista cég többletbevétele korántsem állandó.

Oligopolista piac


Vannak piacok, amelyekre a kevesek versenye, több nagyobb cég együttélése a  jellemző. A verseny, bár nem szűnik meg, de korlátozódik közöttük, megállapodásra törekszenek. Pozícióikat az ármegállapításban is közösen igyekeznek érvényesíteni. Erőviszonyaik alapján beszélhetünk összejátszáson alapuló oligopol piacról, vagy olyanról, ahol a domináns cég meghatározó szerepet játszik. A megállapodások azonban általában ingatagok.

Összegzésképpen megállapíthatjuk tehát, hogy kormányzatokra hárul a felelősség, hogy a versenyt gátló akadályokat minimalizálják, a piacellenes eszközök (versenytársak zaklatása, felvásárlása, dömpingárak) alkalmazását büntessék, szigorú törvényekkel lépjenek fel a horizontális és vertikális fúziókkal szemben, amennyiben azok gazdasági indítékokkal nem magyarázhatók.

A fejlett piacgazdaságokat napjainkban is igen színes piaci szerkezet jellemzi. Egymás mellett léteznek a kompetitív, a monopolizált vagy éppen az oligopolista piaci szegmensek, arányuk pedig időben és térben is állandóan változhat. A legfejlettebb országokban azonban a termékek túlnyomó többségénél a nagyvállalatok uralják a piacot.

Körmös Honlapok

Szabóné Erzsoka
Kardosné Biczók Hajnalka
Szappanos Mónika
Kanász Boglárka
Nicky
Kulcsár Edina
Sáfárné Orbán Alexandra
Szlezák Petra Alexa

Hirdetés

Műköröm kellékek - műkörmös
Műkörmös játékok - Nyerj!
Crystal Nails műköröm
Műköröm díszítés -kombinált köröm
Műkörmök - műkörmösök alkotásai
Elite Körömszalon - a minőség
Köröm minták - francia köröm