Minden piacnak két oldala van: a piaci kereslet függvény képviseli a piaci kereslet oldalát, a piaci kínálati függvény pedig a kínálatot.

A keresleti függvény adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében.

A keresleti függvény mindazon árak és keresett mennyiségek összességét képviseli, melyek ezen áru piacán megvalósulhatnak. Nagyon magas ár mellett esetleg egyetlen vevője sem akad a terméknek. A keresleti függvény jellemző módon negatív lejtésű, azaz alacsony árhoz nagy kereslet, növekvő árhoz pedig csökkenő kereslet tartozik.

A piaci keresleti függvény

Ahol: D=Demand=kereslet; O=Price=ár; Q=Quanty=mennyiség; S=Supply=kínálat (A) pont, azaz a po  ár és qo  mennyiség fejezi ki egy termék piaci keresletét egy adott időpontban. A kereslet nagyobb q1 mennyisége kétféleképpen is kialakulhat: 1. (B) pont jelöli azt az esetet, amikor a kereslet jellege változatlan, a DD keresleti függvény változatlan (nem változott a fogyasztók ízlésvilága, jövedelme, stb., csak a termék árának változása okozta a kereslet mennyiségének növekedését). A termék ára p0-ról p1-re csökkent, s ennek q1 kereslet felel meg a piacon a DD függvény szerint.

A (C) pont azt az esetet jelképezi, amikor a kereslet változott meg valamilyen okból úgy, hogy változatlan ár mellett többet keresnek a termékből. Ezt fejezi ki a DD görbe eltolódása D’D’ új keresleti görbének megfelelően, most a változatlan po ár mellett keresnek többet, azaz q1 mennyiséget az adott termékből.            

A keresleti görbe alakját és helyzetét a fogyasztók száma, jövedelme, ízlése preferenciarendszere és a termék ár határozza meg.

A kínálat függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett.

A piaci kínálati függvény

(A) pont, azaz p0 ár és q0 mennyiség fejezi ki egy termék piaci kínálatát egy adott időpontban. A kínálat nagyobb q1 mennyisége a magasabb p1 ár hatására alakul ki.

A kínálat függvény alakja, helyzete a termelők számától, illetve a termék eladási árának és a ráfordításoknak a viszonyától függ. A kínálati függvény jellemző módon nő a termék árának növekedésével, ugyanis változatlan ráfordítások mellett a magasabb eladási ár ösztönzi a termelőket a kínálat fokozására.

A z  e g y e n s ú l y i   á r

A keresleti és kínálati függvények együttesen jellemzik egy termék piacának egészét. E két függvény felrajzolható egy közös koordináta-rendszerbe is. Mindkét esetben a termék ára a független változó, s a kínálat és kereslet mennyisége azonos termékre vonatkozik, azonos dimenzióban van.

Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő.

Hosszabb távon – tökéletes verseny esetén – csak a termék egyensúlyi ára maradhat fenn. Egyéb árak mellett jelentős mozgás, átrendeződés várható vagy a keresleti, vagy a kínálati oldalon. E mozgások az egyensúly irányába mozdítják el mind az árat, mind a kereslet és kínálat mennyiségét, hiszen egyikőjük megváltozásával mindhárom módosul. Mindezek miatt az egyensúlyi ár piactisztító ár néven ismeretes.

A piaci mechanizmus hatását a keresleten és a kínálaton keresztül oldja meg.

Az emberek forintszavazatai befolyásolják a javak árát.

Ezek az árak útmutatóként szolgálnak arra nézve, hogy a különböző javakból mennyit termeljenek. Ha valamely jószágból többet keresnek, akkor egy kompetitív üzleti szervezet a jószág termelésének bővítésével profitra tehet szert.

A piaci kereslet-kínálat közös ábrája Marshall-kereszt néven is ismeretes, A. Marshall munkássága  alapozta meg a piaci jelenségek ezen mikroökonómiai magyarázatát.