A szolgáltatások fogalmának meghatározása miatt – a jobb megismerhetőség érdekében – célszerű az alábbi szempontok szerint csoportosítani az egyes szolgáltatástípusokat:

-    a tevékenység tartalma alapján,
-    a szolgáltató személye alapján,
-    a tevékenység tárgya alapján,
-    a fogyasztó személye alapján,
-    az ellentételezés alapján,
-    a szervezettség foka alapján.

A tevékenység tartalma alapján beszélhetünk:
•    kommunális szolgáltatásokról (energia, víz, stb.)
•    vendéglátásról (szállodaipar, éttermi szolgáltatások, szórakozóhelyek)
•    utazás, szállítás, hírközlési szolgáltatásról
•    pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokról (tervezés, tanácsadás, reklám-ügynökség, adatfeldolgozás stb.)
•    testápolás, tisztításról
•    szórakozás, művelődés, sportról
•    egészségügyi, népjóléti szolgáltatásokról
•    oktatás, kutatásról
•    hatóságokról, intézményekről (vámhatóság, kamarák stb.)

A szolgáltató személye szerinti csoportosítás

A szolgáltatásoknál az emberi tényező általában nagyobb szerepet játszik, mint a termékek előállításánál, mégis érdemes kimondottan személyzet-orientált és gépesített szolgáltatásról beszélni. Az előbbi esetben a folyamatban meghatározó szerepe van a szolgáltató személyének, míg utóbbi alapvetően valamilyen technikai tényező igénybevételét követeli meg (pl. fuvarozás). A személyzetorientált szolgáltatások egy része szellemi (pl. oktatás), másik része viszont manuális jellegű (pl. gépkocsi javítás, kozmetika). Természetesen a tevékenységek besorolása esetenként nem egyszerű: pl. a gyorsétkeztetési szolgáltatásnál a személyzet, ill. technikai berendezések egyaránt meghatározóak.

A tevékenység tárgya alapján történő csoportosítás

A személyi és dologi jellegű szolgáltatásokat az különbözteti meg egymástól, hogy az előbbinél a tevékenység tárgya a vevő személye (pl. személyszállítás, oktatás), míg az utóbbinál fizikai jellegű (pl. televízió-javítás, árufuvarozás). A személyi jellegűnél természetesen a folyamat alatt az ügyfél jelen van.

A fogyasztó személye szerinti csoportosítás

A szolgáltatások egyik részénél a folyamatot a vevő sajátos igényei szabják meg (pl. tetoválás). Ezek egyedi jellegével szembeállíthatók a tömegszerű szolgáltatások (pl. fürdő, tömegközlekedés). Természetesen itt is találhatunk a két sarokhelyzet között elhelyezkedő tevékenységeket (pl. nyelvoktatás, óvoda).

Az ellentételezés alapján történő csoportosítás

A megrendelő a kért teljesítményért egyes esetekben köteles fizetni (fizetett szolgáltatás), máskor térítésmentes igénybe vehető az, legalábbis a szolgáltatást nyújtó nem az igénybevevőtől kapja meg tevékenysége teljes ellenértékét (közszolgáltatások – közvilágítás, városi tömegközlekedés).

A szervezettség foka szerinti csoportosítás

A szervezettség foka szerint beszélhetünk szakszolgáltatásokról, ill. önszolgáltatásokról. Az utóbbi, „nem szervezett” megnevezéssel is ismert csoport külön kiemelendő: ide tartozik a kényszerhelyzetből, önmegvalósítási stb. indítékból végzett, saját célú (barkácsolás, magánszállítás) és a mások számára végzett szolgáltatás („kontármunka”).